Tenerife - Güímar - Piramisok
Piramisok Tenerifén - Güímari Titokzatos Piramisok
Hogyan lett Tenerifének piramisa?
Nem is olyan régen, 1990-ben, amikor a mindenre kíváncsi
turisták már tömegesen jöttek Tenerifére, egy helyi újságban jelent meg
a hír: Güímar település közelében piramisokat fedeztek fel. Tenerife
lakói először csak jót derültek azon, hogy valaki a
mezőgazdaság mellék terméke ként létrejött, kőrakásokat piramisoknak
nevezi, amikor azok csak egyszerű kőhalmok, amik a teraszok
kialakítása után megmaradtak és glédába, prizmába raktak.
Tenerifén, Güímar falucskában piramist fedeztek fel, a hír bejárta
az egész világot. Tenerife lakósai bosszankodni kezdtek, mégsem
kellene ezeket a 6-8 méter, lakóház magasságú kőrakásokat piramisoknak titulálni.
Az igazi piramisok több száz, több ezer éves környezetükből jelentősen
kiemelkedő, közismert geometrikus építmények, amelyeket nem kell
felfedezni. Ám ekkor
megjelent Thor Heyerdahl a híres, hírhedt norvég tudós. Körbejárta, megvizsgálta, felderítette
ezeket a lépcsős, kazettás elrendezésű kőhalmokat és
kimondta, ezek az építmények nem mások
mint piramisok.
Kis túlzással, olyanok mint az egyiptomi, mezopotámiai vagy a
mexikói maja és azték lépcsős, teraszos piramisok, amit emberek
tudatosan építettek fel. Thor
Heyerdahl a megállapításon kívül, azonban egyetlen egy lényeges
kérdésre sem tudott választ adni. Mikor építették a
piramisokat? Kik építették a piramisokat? Mi a piramisok rendeltetése? Milyen célból hozták létre
az emberek?
Tenerife lakói ma már nem bosszankodnak, inkább örülnek a
piramisoknak, mert hozzák a jól fizető turistákat.
Helyi tudósok véleménye a piramisokról.
Helyi tudósok - University of La Laguna - is végeztek kutatásokat, ásatásokat és megállapították, hogy a piramis területet vidéki földművesek alakították ki növény termesztési célból a 19. században. A mintegy 200 éves, piramisoknak nevezett terület semmi ként sem hozhatók össze Tenerife őslakóival, mint azt Thor Heyerdahl gondolja.
Thor Heyerdahl
Norvég utazó, tengerbiológus, néprajzkutató, régész, antropológus,
civilizáció kutató, kiváló szervező és üzletember, tudós vagy
áltudós, író, kalandor, életművész, egy modern kori Viking.
A Kon - Tiki expedíciójával lett világhíres, melynek során egy
balsafa tutajjal 8000 kilométert, sodródott, vitorlázott Dél -
Amerikából indulva a Csendes Óceánon. Szétázott hajójával szerencsés
hajótörést szenvedett, a véletlenül útjába eső Polinéziai Tuamotu -
szigeteken. Kalandos utazásával bizonyítva azt, hogy primitív népek
hozzá hasonló tutajokon utazva népesítették be a Csendes Óceán
szigeteit Dél Amerikából Nyugat felé haladva.
Földművelés Tenerifén - Teraszos gazdálkodás Güímar térségében.
Tenerife egy vulkánikus eredetű hegy, a meredek hegy oldalakon nem
alakulhattak ki művelhető földterületek. Ezért a jó minőségű vulkáni
talajhoz csak nehezen lehet hozzáférni. A földműveléshez először el kell távolítani a szürke- fekete- vörös színű, salakra
emlékeztető kőzetet. Célszerűen a kövekből támfalakat, a felesleges
kövekből pedig rendezett vagy hevenyészett kőhalmokat készítenek. Csak a támfalakkal megfogott
földeken lehet növényeket termeszteni. Tenerife klímája nagyon jó a
növény termesztésre. Fő termékük a banán, a paradicsom, a burgonya,
amit egész évben folyamatosan termesztenek.
A Güímári piramis terület eltér a többi mezőgazdasági területtő,
mert a támfalak, a rézsűk, a lépcsős kazetták látványosan, tudatos
emberi munkára utalnak. Az egyik lépcsős támfalat alulról nézve
igazi piramisnak látszik, pedig csak egy hosszú, rendezett kőrakás. Tenerifén máshol is vannak hasonló
kőrakások,
Santa Barbarában, Santo Domingóban, Garachicóban, Icod de los
Vinosban és San Marcosban.
Thor Heyerdahl szerint a Güímari kőhalmok piramisok.
Wikipédia: "1991-ben Thor Heyerdahl tanulmányozta a piramisokat és arra a következtetésre jutott, hogy
azok nem egyszerű kőhalmok. Először is a piramisok
sarkainál lévő kövek a megmunkálás egyértelmű nyomait mutatják,
illetve a talajt elegyengették a piramisok építése előtt. A
nyersanyag vulkanikus kőzet, amely nem a közelből származik. ???
Heyerdahl azt is megfigyelte, hogy a piramisokat csillagászatilag
tájolták. A nyári napforduló napján kettős naplementét lehet látni a
legnagyobb piramisról: a Nap lebukik egy magas hegycsúcs mögé,
áthalad, újra feltűnik és ismét lebukik a következő hegy mögött. A
piramisok nyugati oldalán lépcsők vannak, amelyeken a napsugarak a
téli napforduló reggelén felkúsznak.
Vizsgálatai dacára Heyerdahl nem tudta megállapítani sem a piramisok
korát, sem azt, hogy kik építhették. Köztudott azonban, hogy a
guancsók a piramisok alatt egy barlangban éltek. A 15. század végi
spanyol hódításig Güimar a 10 Tenerifei király egyikének
rezidenciája volt.
Megjegyzendő, hogy idősebb Plinius egy beszámolója szerint a
Kanári-szigetek területe Hanno, a navigátor idejében (Kr. e. 600
körül) lakatlan volt, azonban említést tesz óriási építmények
romjairól.
A Kanári-szigetek benépesülésének folyamata ill. az őslakosok
eredete továbbra is tisztázatlan. A legközelebbi szárazföldi
területről (Dél-Marokkó) a Kanári-szigetekre vezető tengeri út
veszélyes az erős áramlatok miatt. Valójában Európa és a
Mediterráneum felől könnyebb megközelíteni.
Heyerdahl kialakított egy elméletet, miszerint a Kanári-szigetek
Amerika és a Mediterráneum között ősi hajózási bázisként szolgált. A
két terület közötti legrövidebb út a Kanári-szigetek mellett vezet
el, így Kolumbusz is útba ejtette. Az 1970-es évek elején Heyerdahl
bemutatta, hogy az Észak-Afrika és a Karib-térség közötti hajózás
lehetséges az ősi eszközök segítségével, és Marokkóból Barbadosra
hajózott egy papirusz hajóval, a Ra II-vel."
Tenerife - Güímar Néprajzi Park madár távlatból
Tenerife - Güímar Néprajzi Park
Talányos, kompromisszumos ez a megnevezés, mert a néprajzi park nem Teneriférő, nem Güímár településről, nem Tenerife népéről, lakóiról, őslakóiról, hanem kizárólag Thor Heyerdahlról és utazásairól szól, a piramisok, a piramis elmélet csak jó körítés turisták számára. Thor Heyerdahl emlékhely Tenerifén megnevezés talán jobb lenne.
1998-ban néprajzi park néven megnyitották a 65 000 m²-es güimari piramisterületet a nagyközönség előtt. Heyerdahlt a Tenerifén élő norvég hajótulajdonos, Fred Olsen támogatta. Egy információs központot hoztak létre, amely Heyerdahl expedícióit és a piramisokkal kapcsolatos elméleteit ismerteti meg a látogatókkal. Két pavilonban látható kiállítás Heyerdahlról és hajómodelljeiről, amelyek között van egy eredeti méretben készült RA II papirusz hajó másolat.
Szolgáltatások és Nyitvatartási idők:
Egész évben nyitva:
09:30-18:00 óráig.
Telefon: (34) 922 51 45 10
Van egy kávézó, ajándékbolt és egy információs központ.
Belépődíjak:
Felnőtt jegy 10,40 €
Gyermek jegy 9-12 éves korig 5,20 €
Gyermekek 8 éves korig ingyen léphetnek be.
Thor Heyerdahl utazásai
A XX. század legismertebb “norvég felfedezője”, Thor
Heyerdahl a történelem előtti korokban élt elődeink ősi kultúráját
tanulmányozta. Kutatásai és felfedezőutjai során nem annyira a földrajzi
értelemben vett térkép, mint inkább a történelmi múlt részleteinek
felvázolása foglalkoztatta.
Heyerdahl 1914-ben született a dél-norvég partok mentén fekvő Larvik
városkában. Polinéziából, az amerikai kontinensről, valamint Dél-kelet
Ázsiából származó etnográfiai és régészeti leletek aprólékos elemzését
követően arra a következtetésre jutott, hogy Polinézia őslakói a korábbi
vélekedéssel szemben nem Dél-kelet Ázsiából, hanem Amerikából érkeztek a
szigetvilágba.
Hipotézisét komoly fenntartással fogadták, ezért Heyerdahl úgy döntött,
hogy személyesen bizonyítja be elméletének helyességét. Az utazáshoz
balsafa tutajt építtetett, pontos mását azoknak a vízi járműveknek,
melyeket a dél-amerikai indiánok is használtak már ősidőktől fogva.
1947-ben Heyerdahl hatfőnyi legénységével kihajózott a perui Callao
kikötőjéből és a Polinéziában található Tuamotu-szigetek felé vette az
irányt, ezzel megkezdődött a ma már világhírű Kon-Tiki-expedíció.
A három hónapig tartó kockázatos utazás nem csak merész vállakózás,
hanem jelentős tudományos teljesítmény is volt. Heyerdahl hazatérte után
könyvet írt az expedícióról “Tutajjal a Csendes-óceánon” címmel, ebben
az olvasók elé tárja az út során gyűjtött átfogó tudományos anyagot,
mely hite szerint igazolja feltételezését. A könyvben Heyerdahl úgy
véli, hogy Polinézia első lakói Peruból érkeztek i. sz. 500 körül, majd
ezt követően i. sz. 1000 és 1300 között telepesek újabb hulláma
népesítette be a szigeteket.
1953-ban Heyerdahl egy norvég expedíciót vezetett a
Galápagos-szigetekre, hogy további bizonyítékokat találjon elméletéhez.
A norvég kutató és csapata útját siker kísérte, mivel a szigeteken
elsőként ők találtak indián eredetű dísztárgyakat mind az inka korból,
mind pedig az azt megelőző időkből.
Három évvel később Heyerdahl egy huszonöt fős expedíció élén a
Húsvét-szigetekre indult, hogy kiterjedt régészeti ásatásokat
folytasson. Az előkerült leletek igazolták, hogy a szigeteken három
különböző kulturális korszak létezett, melyek közül a másodikból
származnak a híres húsvét-szigeteki kőszobrok. Az ásatások során
napvilágra kerültek olyan régebbi szobrok is, melyekhez hasonlókat
Bolíviában találtak. Heyerdahl elgondolása Polinézia
településtörténetéről és a régióban végbement ősi kultúraáramlásról
továbbra is igen érdekes, bár antropológusok gyakran illetik kemény
kritikával.
Heyerdahl ezek után visszatért az óceánra és 1969-ben útjára indította
az első Ra-expedíciót, melynek célja igen hasonló volt a
Kon-Tiki-expedícióban kitűzöttekhez. Az egyiptomi napistenről elnevezett
Ra papiruszhajó azért hajózott ki a marokkói Safi kikötőjéből, hogy
átkeljen az Atlanti-óceánon, ezzel bebizonyítva, hogy a régi egyiptomiak
is képesek voltak papirusznádból készült hajóikkal átszelni az óceánt.
Ötezer kilométer megtétele után azonban a Ra egy konstrukciós hiba
következtében elkezdett szétesni, ezért az utazást nem folytathatták
tovább. Egy évvel később Heyerdahl a Ra II-expedíció élén újra
megpróbálkozott az átkeléssel, ezúttal sikerrel: a két hónapos út alatt
6 100 kilométert tett meg és elérte Barbados szigetét. A RA II-expedíció
igazolta Heyerdahl feltételezését, hogy a Ra-hoz hasonló hajók már a
történelem előtti időkben is átkelhettek az Atlanti-óceánon a
Kanári-szigetek körül tapasztalt áramlatok segítségével.
1977-ben Heyerdahl újabb útra indult Tigris nevű hajójával, hogy saját
maga ellenőrizze azoknak az elméleteknek a hitelességét, melyek ősi
tengeri hajóútvonalakról szóltak. A Tigris-expedíció célja az volt, hogy
a Mezopotámia, a Közel-Kelet, Észak-Afrika vaIamint a mai Pakisztán
között i.e. 3000 körül létezett kereskedelmi hajóútvonalakról, és az
azok mentén kialakult kulturális kapcsolatokról szerezzen tudományos
bizonyítékot.
A Tigris-expedíció után Heyerdahl az Indiai-óceánon fekvő Malív-szigetek
korai történelmével kapcsolatos kutatásokba fogott. A Kanári-szigeteken
is járt, ahol felfedezett egy nappiramist, melyet a szigetek őslakói, a
guancsok építhettek. Heyerdahl ezenkívül kiterjedt ásatásokat vezetett a
perui Tucume vidékén is, ahol huszonhat Andoki piramist tártak fel.
Tenerife Utazás
UTAZÁSOK
INFORMÁCIÓK
KÖLTSÉGEK
REPÜLŐJEGYEK
REPÜLŐTEREK
TELEPÜLÉSEK
KANÁRI -SZIGETEK
TENERIFE
SANTACRUZ
TÉRKÉPEK
PROGRAMOK
KIRÁNDULÁSOK
VÁSÁRLÁS
BÁROK - DISZKÓK
ÉTELEK - ITALOK
PIACOK
BÚVÁRKODÁS
HORGÁSZÁS
TEIDE VULKÁN
PIRAMISOK
STRANDOK
LOROPARK